Jelenlegi hely

Címlap

2012/1 szám

Gratulálok az elektronikus folyóirat megjelenéséhez, köszönet illeti a létrehozókat, a működtetőket és a támogatókat.
Kívánom, hogy a folyóirat a legszélesebb közönség számára is kedveltté és sűrűn olvasottá váljék.
Beköszöntőmet szakmai jellegűnek szánom, ezért röviden jellemezném a migrációs politikánk értékelvű alappilléreit.

Dr. Felkai László

1991. január 24-én és 25-én Bécsben részt vettem azon a nemzetközi konferencián, melyen a migrációért felelős európai miniszterek, valamint Ausztrália, Kanada és az Egyesült Államok hasonló tisztséget betöltő vezetői tanácskoztak. A téma a nemzeti politikák harmonizálása volt. Mindenki tudta azonban – és ez a felszólalásokból nyilvánvalóvá is vált -, hogy a rendezvényt valójában a Szovjetunió már akkor várt (bár csak ugyanazon év végén bekövetkezett) széthullásától való félelem miatt szervezték. Konkrétan attól tartottak igen sokan, hogy a nagyhatalom bukását követően milliók, esetleg tízmilliók indulnak meg nyugat felé a jobb élet reményében. A Szovjetunió képviselője igyekezett eloszlatni az aggodalmakat, mindazonáltal megjegyezte: nem egészen érti a problémát, hiszen a demokráciák egyik legfontosabb követelése egészen addig az emberek és az eszmék szabad áramlása volt. „Most mi a bajuk azzal, ha valakik áramolni szeretnének?”- tette fel a kérdést, ha nem is szó szerint így.

Korinek László

Szakemberek véleménye szerint, a magyar felsőoktatás intézményi struktúrája megérett a reformra, hiszen annak jelenlegi szerkezete nem kellően tükrözi az európában elfogadott normákat. Magyarországon nagyságrendekkel több felsőoktatási intézmény működik, mint amennyire szükség lenne, reformra szorul a felsőoktatás. Ebbe a folyamatba illik bele az egyetemek összevonása, hiszen gyakorlatilag a párhuzamos képzési területek mentén történő racionalizálásról van szó. Így jött létre a mi egyetemünk is.

Dr. Kovács Gábor

Szakemberek véleménye szerint, a magyar felsőoktatás intézményi struktúrája megérett a reformra, hiszen annak jelenlegi szerkezete nem kellően tükrözi az európában elfogadott normákat. Magyarországon nagyságrendekkel több felsőoktatási intézmény működik, mint amennyire szükség lenne, reformra szorul a felsőoktatás. Ebbe a folyamatba illik bele az egyetemek összevonása, hiszen gyakorlatilag a párhuzamos képzési területek mentén történő racionalizálásról van szó. Így jött létre a mi egyetemünk is.

dr. Vas Gizella